Kategória: Egyéb kategória

Tóth László írása

És mondá az Úr Rafaelnek: Rafael, jöjj színem elé!

– Erre mindig kész vagyok Uram! Rendelkezz velem!

– Igazán neked való lesz ez a küldetés. Lucifer – egykori társad itt a mennyben – a Seol mélyén megkötözve szenved. Gyógyítsd őt meg! – Vedd körül szeretettel! Így majd visszatérhet közénk.

Rafael reszketés és nagy félelmek között alászállot. Magával vitte gyógyszeres táskáját, melyben minden viselkedési zavarra volt valami csodaszer. A legtöbb problémás angyalt is ő kezelte odafenn, elismert gyógyító volt, de ilyen kihívásra nem számított. Alászállásában Luciferen merengett – nem volt kedve repülni, inkább csak baktatott. Kissé tanácstalan volt affelől, hogy mit adjon neki.

Mikor még együtt dolgoztak Lucifer jó gyerek volt. Hűséges, engedelmes, jó hír- és fényvivő. A többiek is tisztelték, hallgattak rá. Minden rendben volt addig, amíg meg nem változott a nézése. Látszott először, hogy emészti magát, hogy tanácstalan, hogy szenved. Nem volt semmi, ami felkeltette volna az érdeklődését – tekintete mindig a távolba veszett. Egyszer aztán visszatért az élet belé, de már akkor az is sejthető volt, hogy nem az, aki előtte volt. Arcán furcsa grimasz ült és olyat tett, amit addig még részegen sem engedett meg magának soha: kétségbe vonta a Teremtő szent akaratát és parancsát. A küldött nem ment többé, ha küldték – antiangyallá vált. Egy angyallá, aki nem angyal.  Milyen hülyeség ez – gondolta – angyal, aki nem angyal… Nem lehet angyal, aki nem angyal. Nincs olyan jó, aki nem jó. Lucifer átváltozott – Gonosz lett, hazugság Atyja.

Vészesen közeledett a Pokol kapuja és Rafael még mindig nem tudta mitévő legyen. Azon kezdett gondolkozni, hogy miért fél – mitől tart, hiszen régi ismerősök. Azután beléhasított a felismerés, hogy ez már nem számít, mert a Gonosznál semmi sem számít. Nincs benne könyörület, nem kíváncsi arra mit érez a másik, ezért bármire képes. 

Nem akart tovább menni, de utána szörnyű érzése lett. Ha visszafordul, akkor ő is küldötté válik, aki nem engedelmeskedik – egy angyallá, aki nem angyal… Jóvá, aki nem jó? Ő is Lucifer társa lesz? Gonosszá válik? Tudta, hogy ezt nem akarja, ezért azt tette, amit tennie kell. Nagy lélegzettel átlépte a Pokol kapuját és elindult egyenesen a főtér felé. Már messziről meglátta az ott megláncolt Lucifert.

– Az Úr veled! – használta szokásos köszöntésüket.

Lucifer nyöszörögve válaszolt:

– Le vagyok gyengülve Rafael, nem túl jó a koszt idelent. Alig hallom, amit mondasz…

Rafael közelebb lépett. Lucifer villámgyorsan megragadta és az arcába ordított:

– Mi az Ördögöt keresel itt?! – és agyondöfte.